Mestereim
Bhakti Abhay Narayan Swami
Bhakti Alóka Paramadvaiti Swami
Guru Maharáj tanításai
Szeretet annyi, mint szenvedni másokért
Közös szellem - megosztott szolgálat
A Vaisnava filozófia alapjai.
A mindent átfogó szeretet lényege
Támadás az ártatlanok ellen
A misztikus hagyományok
A Tudatos segítõ
Mondj nemet a televízióra!
A kritikus kritikusa
A karma elfogadása
Az öregség öröme
A gyógyító kör
Jóakarók - avagy vegan vagy nem vegan?
EL KELL FOGADNI AZ ELÕÍRT KÖTELESSÉGET
A templomnak úgy kell mûködnie, mint egy szimfóniának.
Felelõs fogyasztással a Szent Anya védelmében
India
Gondolatok a jógáról
Az õsi India tanítása a környezetvédelemrõl
Királyság a felhõk felett
Járt-e Jézus Indiában?
A környezetvédelemrõl
Gandhi a betegségrõl
Bhaktivinoda Thákura: Comte és az altruizmus
A lelki megtisztulás folyamatai
mantra-jóga
A mala titkai
A szent név alászállása
A hang hatalma
A mantra
Hare Krisna ének
mantra jóga-lelki élet
A hangrezgés
A hang és felszabadulás
Szent Név az Írásokban
A lelki gyógyszer
A Szent Név dicsõsége
A MANTRA MEDITÁCIÓ
Bölcsességek
Newton és a teremtés!
Értelem és szeretet
Gondolatok az életrõl
Istennél jártam
A fény
A farkasok
Az egér és a bölcs
Az indiánfõnök jóslatai
A szögek
Isten vagy fodrász?
Három jótanács
Az emberi kapcsolatok lényege
Gondolatok az életrõl
Az út.
Hogyan viszonyuljunk olyan emberekhez, akik másféle vallási folyamatot végeznek?
Szókratész méregpohara
Nandafalva
Bemutatkozó
Térkép és honlap
Krisna-tudat gyökerei Magyarországon
Aki elkezdte hazánkban
Az elsõ Krisna farm hazánkban
Krisna úttörõi Magyarországon
A lélekvándorlás valósága
Lélekvándorlás
Mi a lélekvándorlás?
Tudatos gyermeknemzés
Ha nem emlékezünk, miért bûnhõdünk
Rossz esetek, jó emberek
Van-e lelke az állatoknak?
Gyógyítás és lélekvándorlás
A lélekvándorlás más vallásokban
Híres emberek véleménye a lélekvándorlásról.
A meg nem született naplója
Olvasószoba
Gondolatok az Egyházakról
Zavartság a vallásokban
Vallás vagy szekta?
A személyiség
A lélek erdete
A Szavak Tündére
Meditáció
A hit
A halál
Az étkezésrõl
Az emberi élet célja
Lelki test a halált követõen
Élet az élet után
Az egészség tudata
Szeretet
Meditálás Istenrõl
Környezetvédelem.
A gazdasági válság alapvetõ oka
A Miniszter vakcinái
Elõírás vagy szívbéli érzés?
A fák tisztelete.
Leszel-e Isten?
Minden atomban?
SZÖVEGES KÉPEK
Vegetarizmus a vallásokban
Éhezés
Ne edd meg
Isteni étel
Erkölcsi érték
Vegetáriánus étkezés
Nem lesz boldog
Kezdölap arrow Vegetarizmus a vallásokban
Vegetarianizmus vallási szempontból

 

f

.

 

Buddhizmus 

Miért hirdetik a buddhisták a vegetarianizmust?

A fõ ok az, hogy minden élõlénnyel szemben kegyesek, nem tudják elviselni, hogy megegyék a húsukat. A karma törvénye kimondja, végsõ soron el kell szenvednünk a gonosz cselekedeteink következményeit. Egy buddhista szútrában olvassuk: A Bódhiszattva az eredeti cselekvéstõl fél; a sok millió élõlény a következményektõl. Ez azt jelenti, a Bódhiszattva tudja, milyen komoly következményekkel járnak a cselekedetek. 

A buddhizmusban a könyörület fontos módja annak, hogy megtanuljunk, hogyan váljuk jobbá. Könyörület nélkül ellentmondás buddhistának lenni. A kegyes és könyörületes szív az élet minden területén megmutatkozik; de a legegyszerûbb és a legegyenesebb út a vegetáriánus étkezés. Gondoljunk csak arra, milyen nagy fájdalommal jár, ha véletlenül egy szögbe lépünk; akkor hogyan lehetne szívünk ahhoz, hogy megegyük az állatok húsát, akik elszenvedték a leölés, lenyúzás, darabolás és fõzés kínjait? A könyörület fejezõdik ki abban, ha nem tudjuk a szegény állatok húsát megenni. Jóságból nem ölünk, és a könyörület döntése, ha nem esszük meg a húst. 

Kereszténység 

„Ne ölj, mert életet mindennek Isten adott, és amit Isten adott, azt ember ne vegye el. Bizony mondom néktek, egyetlen anyától származik minden, ami él a földön. Ezért aki öl, a testvérét öli meg. Elfordul tõle az anyja, elveszi tõle az életet adó mellét. Angyalai el fogják kerülni, testében a Sátán lakik, a testében levõ leölt állatok a saját sírjává lesznek. Mert én mondom néktek, aki öl, magát öli meg, és aki a leölt állatok húsát eszi, a halál testét eszi. Mert a testében minden csepp vérük méreggé válik; leheletében az õ leheletük bûzlik; húsában az õ húsuk fekélyes; csontjaiban az õ csontjuk porlad; beleiben az õ belei pusztulnak el; szemeiben az õ szemeik válnak pikkelyekké, füleiben az õ füleikbõl lesz a viaszos kifolyás. És a haláluk az õ halála lesz.Jézus Krisztus, A Béke esszénus evangéliuma, 1. kötet. 

Sokan tudják, hogy Jézus, a testvére és a 12 apostol mind vegetáriánusok voltak, úgyszintén Jézus korai követõi (az ebioniták). Jézus csak egyszer cselekedett agresszíven, a templomban, ahol állatáldozatokat végeztek. Mindenkit kikergetett a templomból, és feldöntötte a galambárusok asztalait. Ezt mondja: Ki innen! Az én házamat az ima házának nevezik, de ti rablóbarlanggá tettétek. Ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen! 

A Biblia nemcsak azt mondja, ne ölj embereket. Általánosságban beszél, azt mondja, ne ölj. Amikor nincs más étel, valaki megeheti az állat húsát, hogy éhen ne haljon. Ez más dolog. De nagy bûn, ha rendszeresen fenntartjuk a vágóhidakat csak azért, hogy elégedetté tegyük az emberi nyelvet. 

A keresztények állati hústól való tartózkodását hagyományosan az ezoterikus szektákkal kapcsolják össze, amelyek a test fegyelmezése útján törekedtek a lelki fejlõdésre. A világ minden nagy vallásában megtaláljuk ezt a lelki igazságot: Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd másoknak. A kereszténység szívében ez az igazságot a szeretet, könyörület, részvét, szánalom és béke tulajdonságaiban találjuk. 

A Genezis (3.6-8) azt tanítja, hogy az elsõ bûnt Ádám és Éva követték el, megettek valamit, amit nem engedtek meg nekik, egy almát a tiltott fáról. Csak akkor szégyellték a meztelenségüket, amikor elkövették ezt a bûnt. Ez a példa bizonyítja, hogy kölcsönös kapcsolat van aközt, amit eszünk, és ahogyan gondolkodunk, az ételünk hatással van a tudatunkra. Ha valaki tökéletesen szereti Istent, hogyan lenne lehetséges, hogy ismételten részt vesz erõszakos cselekményben, fájdalmat vagy szenvedést okoz Isten bármely (emberi vagy nem emberi) teremtményének?

Egyre több keresztény nem tud megbékülni a húsipar intézményesített erõszakjával, azzal, hogy nem tiszteli az életet. Távol attól, hogy valláspótlék vagy modern kori eretnekség lenne, a vegetarianizmust egyre inkább hirdetik a Biblia alapján. Sokak számára ez nemcsak a világi magatartás elítélése, hanem fizikai hittétel. 

Judaizmus 

R.H. Schwartz, Ph.D. az egyik vezéralakja a mozgalomnak, hogy a zsidók váljanak vegetáriánusokká, kövessék a Tórát úgy, hogy együtt éreznek az állatokkal, egészségesen élnek, törõdnek a környezettel, és táplálják az éhezõket.

Az egyik, a Zsidó Tanulók Világszövetségérõl írott cikkében elmagyarázza, miért legyenek vegetáriánusok a zsidók: „A judaizmus megkívánja, hogy az emberek vigyázzanak az egészségükre és az életükre, az állatközpontú étrend kapcsolatban van a szívbajjal, gutaütéssel, a rák többféle formájával, és egyéb betegségekkel. Ezért növekedtek meg ugrásszerûen az orvosi kiadások Amerikában, ezért változott meg jelentõsen az egészségügyi rendszer, és most a biztosítóknak döntõ szavuk van az orvosi döntésekben. A judaizmus megkívánja az együttérzést az állatokkal, de ma a legtöbb háziállatot megevésre szánják, kegyetlen körülmények között tartják kis, szûkös helyeken, ahol még az ösztönös szükségleteiket sem elégíthetik ki. A judaizmus hangsúlyozza, hogy meg kell osztanunk a kenyerünket az éhes emberekkel, de az Amerikában termelt gabona több, mint 70 %-át levágásra szánt állatokkal etetik fel közben világszerte minden évben 15-20 millió ember hal meg éhen, vagy az éhínség következményeként. 

Jézus korában a bûnök állatáldozatok helyett keresztelés általi prédikálása ezt a vallást egyértelmûen a judaizmus vegetáriánus szektái között helyezte el, amelyek megkísérelték Ézsaiás 11 új korszakának megvalósítását. Ézsaiás persze azt mondja, hogy Isten akarata az együttérzés, az új korban még az oroszlán is a bárány mellett fekszik, és egyáltalán nem lesz vérontás.

A Talmud bölcsei is sokat foglalkoztak a környezetvédelemmel, és a szennyezés megelõzésével. Ezt mondják: Tilos olyan városban élni, amelyben nincs kert vagy zöld felület. –

A rabbik kifejezésre juttatják, hogy szentnek érzik a környezetet: Izrael légköre (levegõje) az embert bölccsé teszi. A judaizmus egyértelmûen megköveteli az együttérzést az állatokkal.

A Biblia kifejezetten ezt mondja: Az erényes ember törõdik az állata életével. Az Exodusban Isten ezt mondja: Ha látod, hogy annak a szamara, aki gyûlöl téged, roskadozik a terhe alatt, ne menj el mellette; szabadítsd meg a terhétõl azzal az emberrel együtt.

A zsidó törvényben ez áll: A Tóra törvénye szerint tilos fájdalmat okozni bármely élõlénynek. Éppen ellenkezõleg, az a kötelességünk, hogy minden teremtmény fájdalmát enyhítsük, akkor is, ha gazdátlan, vagy egy nem-zsidó tulajdona. 

A Talmud szerint egy állat fájdalomtól vagy veszélytõl való megmentése fontosabb, mint a Sabbathra vonatkozó rabbinikus rendelkezések. Továbbá ezt mondja a Talmud: Az ember ne egyen és ne igyon, hanem elõbb gondoskodjon az állatairól. A Shulcan Aruch azt mondja, annyira fontos, hogy az állataink ne éhezzenek, miközben mi eszünk, hogy az ember jogosan megszakíthatja egy rabbinikus parancs teljesítését azért, hogy az állatait megetesse.” 

Dzsainizmus 

A dzsainizmus egyike India régi vallásainak. Tanításai alapelve az abszolút erõszakmentesség, gondolatban és tettben. Az igazmondás, nem-lopás, mindenki számára egyenlõ jogok kaszttól, fajtól, nemtõl, életkortól és vallástól függetlenül, részvét és szeretet minden élõlény iránt, vegetarianizmus, stb. csak az erõszakmentesség elvének különbözõ megnyilvánulásai.

A dzsainák a 24 tirthankára, mester-prédikátor hagyományát követik, akik megvilágították az üdvözülés útját. Az utolsó tirthankára Mahávira, aki Kr.e. 599-527 között élt és tanított. A dzsainák hiszik, hogy nemcsak az emberek és állatok, de a föld, víz, levegõ, tûz és a növények is érzõ, élõ lények. A dzsainák számára szennyezni, zavarni, sérteni és pusztítani erõszakot jelent, ami bûnös tett. Szerintük a vadászat egyike a hét komoly sértésnek vagy fõbûnnek.

Tilos minden dzsaina számára, akár szerzetes, akár laikus. A vadászat, a vadállatok megevésének tilalma alapvetõ feltétel ahhoz, hogy valaki dzsaina legyen. A dzsainák több ezer éve vegetáriánusok. Mind a 24 tanítójuk a harcos kasztban született. Mind húsevõk voltak, hivatásos katonák. Mi történt ezekkel az emberekkel? A meditáció megváltoztatta az egész szemléletüket. Eljött egy új jelenség, kialakult bennük az élet szeretete. Eggyé váltak az egésszel. A vegetarianizmus a nagy forradalomnak csak egy kis része. 

Iszlám 

„Nincs állat, amely a földön, nincs olyan lény, amely szárnyakon repül, és ne alkotná a közösségek részét, mint ti. Semmit sem hagytunk el a Könyvbõl, és végül õk is mind az Uruknál gyülekeznek.” (Korán 8:38) 

„Magához kegyes, aki kegyes Isten teremtményeihez.” (Mohamed próféta, elmondta Abdallah bin Amru) 

Allah mindenütt van, a szelleme bennünk lakozik, és ahogyan nem akarnék halott állatokat az otthonomban, Allah sem akar halott állatokat a templomában (a testben), ahol a szelleme lakozik. A vegetarianizmus lehetõsége mindig megvolt az Iszlámban, akár megvalósult egy adott idõpontban vagy helyen, akár nem.

A nagy szúfi hölgy, a bászráhi Rabia al-Adavijah egy korai muszlim vegetáriánus volt. Az újabb idõk híres vegetáriánus muszlimja Bava Muhajiddin szúfi sejk. Manapság egyre több muszlim van a különbözõ országokban, akik úgy döntenek, hogy vegetáriánusok lesznek. 

„Egy muszlim lehet vegetáriánus. De a húsevést nem szabad tiltottnak tekintenie.” 

Sokan hiszik, hogy a lelki eredményekre törekvõnek minden állati terméktõl tartózkodnia kell, ebben benne van az is, hogy nem ölhet és nem ehet állatokat. Minden élet szent, minden élet Allahtól jön, és nekünk nincs jogunk elpusztítani. Az állatok megölése élet elpusztítása, az univerzum legfelsõbb parancsának megszegése. 

Vegetáriánus nem kaphat vastagbél rákot, mert a zöldségek, gyümölcsök és magvak keresztülhaladnak a vastagbélen. Többször jelentették, hogy beteg halakat fogtak, a rákos csomókat kivágták, a többit a piacra küldték. Ez is egy ok, amiért a muszlim vegetáriánus nemcsak attól tartózkodik, ami tiltott, hanem attól is, amit a törvény megenged. 

Egyszer Mohamed prófétát megkérdezték a társai, kap-e jutalmat a túlvilágon az, aki jó az állatokhoz. Igen, felelte, ez érdem, és mindenki jutalmat kap, aki kegyes az élõlényekhez. (Bukhari) 

Vaisnavizmus 

Minden vaisnava vegetáriánus, a vallás fontos része, hogy együtt kell érezni az állatokkal, és nem szabad megenni más élõlények húsát. Az étel lehet tejtermék, zöldség, gyümölcs, diófélék, magvak, és felajánlják Krisnának. Húst, halat és tojást nem lehet felajánlani, néhány növény is tilos – a hagymafélék és a fokhagyma. Ha egyszer az ételt felajánlották Krisnának, akkor praszádam a neve. 

A legrégebbi, ismert írás az Ájurvéda, amely a biológiáról, higiéniáról, orvoslásról és táplálkozásról információt tartalmaz. A Védák az emberi testet isteni ajándéknak tekintik, a bebörtönzött lélek esélyének arra, hogy kimeneküljön a születés és halál körforgásából. Az Úr Krisna is említi az egészséges életmód fontosságát a Bhagavad-gítában (6.16-17). 

Háromféle étel van, a jóság, szenvedély illetve a tudatlanság kötõerejében. A legegészségesebbek a jóság ételei: a tejtermékek, magvak, gyümölcsök és zöldségek meghosszabbítják az élettartamot, megtisztítják a létezést, erõt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. 

A szenvedély kötõerejében levõ ételek zavarják az elmét, azt lehet mondani, túl keserûek, savanyúak, sósak, csípõsek, szárazak és forrók. A tudatlanság kötõerejében levõ ételek a hús, hal és baromfi rothadtak, bomlásnak indultak és nem tiszták. Ezek az ételek csak fájdalmat, betegséget és rossz karmát okoznak. Más szavakkal, az Ájurvéda szerint az, amit eszünk, befolyásolja az életünk minõségét.

 

 

Forrás: Szilágyi Márta - Rohini d.d.
 
< Előző   Következő >
Blog
Govinda világa
Govinda vegetárius konyhája
Krisna
Civil Rádió mûsoraim
A KANÁL FORRADALMA
2011 év archívuma
2010 év archívuma
2009 év archívuma
A Kanál forradalma
Mi is ez?
A Forradalom receptjei
Felhívás
A Kanál forradalma program manifesztuma.
Változtasd meg a világot étkezés által!
A mozgalom eszmeisége
Az Év Vegetáriánusa díj átadása a Vegetáriánus Fesztiválon
Lénárt Gitta elõadása a nyers étkezésrõl - Balástya
VIDEÓ FILMEK
Ételek készítése
Lelki zene
Vegetarizmus
Elmélete
Vegetarizmus I
Vegetarizmus a Védákban
Hires emberek véleménye
Vegetarizmus II
A szent étel hatalma
A legfõbb fûszer
Vegetarizmus a vallásokban
Jóga és egészség
A konyha és a kultúra kapcsolata.
Paramadvaiti Swami - Vegetarizmus
Az ételed és hangulatod
VEGETÁRIÁNUS FÕZÕVERSENY
Az Év vegetáriánusa
Keresztelõ Szent János - vegetarizmusa
Biblia és vegetarianizmus
A baba elsõ gabona étkeztetése!
Receptek
Levesek
Brokkoli csicseriborsóval
Fõtt ételek
saláták
Cékla krém
Spenótos csicseriborsó
Zabpehely lepény
Sütõtök halava
Fügés halava
Lencse és spenót
Ízletes ebéd
Joghurtos kínai kel saláta
Nyers körte csatni
Okrás ételek
Nyers ételek
Csicsóka tyúkhúr saláta
Nyers sütõtök saláta
Csoda golyók - nyersen
Cékla pástétom
Nyers brokkoli saláta
Nyers paradicsomleves
Pikáns sütõtök.
Kelbimbó saláta
Kolbászos burgonya
Kemencében sült kenyérlángos
Tofus sütõtök
Nyers sárgarépa saláta.
Sárgarépa saláta
Bodzavirág saláta
Kámforos tápióka
vadkomló hajtása
Természetes élet
Ájurvéda és az étel
Az együttérzés útja
Ájurvéda és allopátia
Életem az élelem? I-rész.
Életem az élelem? II-rész.
Életem az élelem? III-rész.
Jótanácsok minden napra
Bolíviai törvény deklarálja a Földanya jogait!
A pitypang nem gyomnövény.
Programok
Program ajánló
Ételosztás hajléktalanoknak
Govinda - Süti Program
Kukta - Mustra
Hajléktalanok napja a Tilos Rádióban
Ételosztás Mikuláskor és Karácsonykor
Vegetárius ételosztás hajléktalanoknak
Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja
Torta program
Ne vegyél, cserélj
Ne vegyél, cserélj!
Sajtkukac park - hamburger õrület
Majálisi gyros ételosztás
Gyerekeknek
Nemzetközi jógatalálkozó
Világvallások találkozója
A rendezvényrõl
A program
A médiában
A találkozó képei
Ezoterika
Visszatérés a halálból
Misztikus erõk
A mai kor- régi jövendölés
Medítáció
Az odaadás imája
Az élet törvénye.
Kitekintõ
A perui Truly Asram
Kultúrák találkozása
Bánk Bán motívum a Mahabháratában
Csipkerózsika Grimm meséiben és Indiában
Guliver utazásai és a Mahábhárata
Özönvíz a Mahábháratában
A Bhavisja purána és a Genezis
A galamb
Képregények
Az önteltség