Mestereim
Bhakti Abhay Narayan Swami
Bhakti Alóka Paramadvaiti Swami
Guru Maharáj tanításai
Szeretet annyi, mint szenvedni másokért
Közös szellem - megosztott szolgálat
A Vaisnava filozófia alapjai.
A mindent átfogó szeretet lényege
Támadás az ártatlanok ellen
A misztikus hagyományok
A Tudatos segítõ
Mondj nemet a televízióra!
A kritikus kritikusa
A karma elfogadása
Az öregség öröme
A gyógyító kör
Jóakarók - avagy vegan vagy nem vegan?
EL KELL FOGADNI AZ ELÕÍRT KÖTELESSÉGET
A templomnak úgy kell mûködnie, mint egy szimfóniának.
Felelõs fogyasztással a Szent Anya védelmében
India
Gondolatok a jógáról
Az õsi India tanítása a környezetvédelemrõl
Királyság a felhõk felett
Járt-e Jézus Indiában?
A környezetvédelemrõl
Gandhi a betegségrõl
Bhaktivinoda Thákura: Comte és az altruizmus
A lelki megtisztulás folyamatai
mantra-jóga
A mala titkai
A szent név alászállása
A hang hatalma
A mantra
Hare Krisna ének
mantra jóga-lelki élet
A hangrezgés
A hang és felszabadulás
Szent Név az Írásokban
A lelki gyógyszer
A Szent Név dicsõsége
A MANTRA MEDITÁCIÓ
Bölcsességek
Newton és a teremtés!
Értelem és szeretet
Gondolatok az életrõl
Istennél jártam
A fény
A farkasok
Az egér és a bölcs
Az indiánfõnök jóslatai
A szögek
Isten vagy fodrász?
Három jótanács
Az emberi kapcsolatok lényege
Gondolatok az életrõl
Az út.
Hogyan viszonyuljunk olyan emberekhez, akik másféle vallási folyamatot végeznek?
Szókratész méregpohara
Nandafalva
Bemutatkozó
Térkép és honlap
Krisna-tudat gyökerei Magyarországon
Aki elkezdte hazánkban
Az elsõ Krisna farm hazánkban
Krisna úttörõi Magyarországon
A lélekvándorlás valósága
Lélekvándorlás
Mi a lélekvándorlás?
Tudatos gyermeknemzés
Ha nem emlékezünk, miért bûnhõdünk
Rossz esetek, jó emberek
Van-e lelke az állatoknak?
Gyógyítás és lélekvándorlás
A lélekvándorlás más vallásokban
Híres emberek véleménye a lélekvándorlásról.
A meg nem született naplója
Olvasószoba
Gondolatok az Egyházakról
Zavartság a vallásokban
Vallás vagy szekta?
A személyiség
A lélek erdete
A Szavak Tündére
Meditáció
A hit
A halál
Az étkezésrõl
Az emberi élet célja
Lelki test a halált követõen
Élet az élet után
Az egészség tudata
Szeretet
Meditálás Istenrõl
Környezetvédelem.
A gazdasági válság alapvetõ oka
A Miniszter vakcinái
Elõírás vagy szívbéli érzés?
A fák tisztelete.
Leszel-e Isten?
Minden atomban?
SZÖVEGES KÉPEK
Vegetarizmus a vallásokban
Éhezés
Ne edd meg
Isteni étel
Erkölcsi érték
Vegetáriánus étkezés
Nem lesz boldog
Kezdölap arrow Környezetvédelem.
Környezetvédelem.

 

A környezet, ami körbe vesz minket, tágabb értelemben a természetet jelenti. Ha ezt elfogadjuk és felismerjük, akkor el kell jutnunk ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: és kinek a természete ez? Ki az eredte? Honnan származik?

Egy teista számára nyilvánvaló: Isten természete. Õ teremtette, Õ az eredete ennek az egész megnyilvánulásnak. Mások számára továbbra is kérdés marad: valaki más teremtette? Valaki más rakta össze, hogy úgy mûködik, ahogyan ismerjük? Vagy csak egyszerûen azt vélik, hogy az anyagi elemek véletlenszerûsége folytán alakult ki minden. Igazából az emberiség még mindig nem ismeri minden rejtélyét. Kutat a világûrben, de nem ismeri még a saját bolygóját sem, saját természetét és életét.

Az ember csak egy felhasználó. Felhasználja azokat az alapanyagokat, amiket a Természet a rendelkezésére bocsát. Bármit talál fel, bármit állít elõ, a felhasznált alapanyagokat és forrásokat nem maga hozta létre. Ezeket csak használja, anélkül, hogy tudná: kié az alapanyag.

Ezeket mind Isten adta. Isten adott mindent. Õ az eredete mindennek, Õ a tulajdonos. Mi csak használjuk az Õ adományait.  Ezért nekünk megfelelõ tisztelettel kell lennünk, hiszen még a materialista illem is megkívánja, adjunk hálát, mondjunk köszönetet annak, akinek a dolgait valamilyen módon használjuk.  Illúzió, téves életfelfogás az, ha azt gondoljunk, mi vagyunk mindennek a tulajdonosa. Semmi sem a mienk, mindent csak használunk. 

Mivel mindent e Legfelsõbb Úr teremtett, nagy tisztelettel kell tekintenünk mindenre, mint Isten energiáinak kiterjedésére. Senki sem veheti magának a jogot arra, hogy más tulajdonával úgy bánjék, ahogyan õ szeretné. Tiszteletbe kell tartani a tulajdonos törvényeit és a teremtésének a használati utasításait.  Ez nemcsak az embertársainkra vonatkozik, hanem minden élõlényre, a bolygó valamennyi területére. Ha erõszakosan viselkedünk, például nem törõdünk a környezettel, rosszul használjuk fel vagy beszennyezzük a természetes erõforrásokat, nem kezeljük megfelelõen a szántóföldeket és az erdõket, ez mind tiszteletlenség Istennel és az áldásokkal szemben, amelyekben minket részesített.  Az olyan tevékenység, amely ily mentalításból fakad, minden esetben büntetést von maga után. Hogy milyen hatalmas a természet büntetése, azt az emberiség sok-sok alkalommal megtapasztalhatta már. Amíg kihasználó és tönkretevõ az ember viszonya a természettel, addig miért várnánk el, hogy Isten továbbra is mindent megadjon, ami az életünkhöz szükséges, vagy a lehetõséget, hogy azokat megszerezzük, ha mindent tönkreteszünk, vagy nem tudjuk, hogyan vigyázzunk rájuk? Soha nem szabad beszennyeznünk a forrásainkat, nem szabad elpazarolnunk az ételt. Hiszen ez nem más, mint önön létünk saját kezûleg való megsemmisítése. Isten mindent megadott arra, hogy a szükségleteinket elégségesen kielégítse, de a teremtésben nincs annyi forrás, ami kielégítheti az emberiség minden kapzsiságából fakadó igényt.

Ez a bolygó, melyet minden kultúrában a Föld Anya névvel illetnek, egy élõlény. Ugyan olyan élõlény, mint bárki más, csak neki más a megnyilvánulási formája, más a feladata a teremtés nagy harmóniájában. A föld olyan, mint az anyánk, mindent megad, amire szükségünk van. Õ adja az ételünket, a vizet, a létfenntartáshoz szükséges dolgokat. A kapcsolatunk nagymértékben attól függ, hogyan kezeljük, mennyire tiszteljük, mennyire törõdünk vele. Ha megbomlik a természet egyensúlya, pl. üvegházhatás, változó éghajlat, globális fölmelegedés mind az emberiség tudatának megbomlott egyensúlyát tükrözik. Vagyis a természeti csapások eredendõ oka – maga az ember. Ha megvan az egyensúly és a harmónia a társadalom tudatában, a módban, ahogyan az ökoszisztémát kezeljük, ez fog tükrözõdni a természetben. Sokkal kevesebb lesz a vihar, természeti katasztrófa és szerencsétlenség. Az embernek nem a természet világát kell megváltoztatnia a gondok kezelése érdekében, hanem a saját belsõ mentális felfogását az életrõl, a világról és Istenrõl.

Az emberi társadalom ne tekintse magát Isten egész teremtése egyetlen élvezõjének, vagy hogy más teremtményeknek nincs joguk hozzá. Az emberiség igazából kisebbségben van, ha megnézzük, milyen sokféle élõlényt tart el a környezet. Ha megfelelõen gazdálkodunk az ökorendszerrel, az továbbra is mindent meg fog termelni, ami szükséges. Ha azonban az emberek, akiknek nincs igazán lelki megértésük, elkezdik kihasználni a földet, elveszik, amit akarnak, és ahogy akarják, akkor a források ki fognak merülni, és a föld, mint élõ szervezet, nem látja el a társadalmat olyan bõségesen, mint azelõtt. Ennek következtében kiélezõdik a verseny az elérhetõ forrásokért. Amikor sok ember hal meg a területekért és árukért való küzdelemben, vagy az idõleges és örökké változó politikai célokért, akkor a halottak, haldoklók és sebesültek vére olyan lesz, mint az anyaföldnek felajánlott véráldozat. Nagyon fáj ez neki, meg annak a sok más magasabb lénynek, akik az emberiség tevékenységét figyelik. Ahelyett, hogy tisztelnénk a földet, együttmûködésben osztoznánk a forrásain, harcolunk értük, és ez nagy szívfájdalom a Földanyának. Ezért amikor az istentelen emberek nem értékelik, nem vigyáznak kellõen a földre és az Úr környezetére, vagy kihasználják, annak káosz és nagy szenvedés lesz az eredménye.

A materialista emberek vezette társadalom mindent felhalmoz, amilyen gyorsan csak lehet, és ez lehet, hogy kezdetben hatalmas gazdasági nyereségnek látszik, de soha nem lesz elég. Az igények növekednek, haragvó fejét felüti a szükség. Amikor a környezetet nem tisztelik, nem törõdnek vele, változások történnek a különbözõ fajokban is, amelyek évezredek óta léteznek; egy részül kihal. Ezek mind a jövõ ismeretlen változásainak jelei, a jövõé, amely akkor tárul fel elõttünk, amikor már túl késõ.  Lehetnek olyan idõszakok, amikor a földnek meg kell tisztulnia a nemkívánatos tevékenységtõl, vagy a fájdalomtól, amit a társadalom helytelen életcéljai miatt kell elszenvednie. Talán különféle módokon próbálkozik, hogy a dolgokat kiigazítsa, egyensúlyba hozza az emberiséget, arra késztette, hogy megváltoztassa az értékrendszereket, az élet igazi célja felé orientálódjon. Figyeljünk fel a föld üzenetére, amikor azon van, hogy megszabaduljon a társadalom nem kívánatos tevékenységeinek vagy szegmenseinek súlyától. A megromlott társadalom gyakran könnyen elfelejti, miért is vagyunk itt.

Fel kell ismernünk, hogy minden a Legfelsõbb Úr tulajdona. Ami vagyonunk van, azt úgy kell látnunk, hogy csak rövid idõre kölcsön vettük. Végsõ soron mindennek a tulajdonosa Isten. Az a helyes, ha mindent Isten szolgálatában vagy az Õ tudatában használunk. Ugyanez vonatkozik a környezetvédelemre. Végsõ soron minden Istené, nekünk úgy kell a gondját viselnünk, mintha Isten figyelne minket; és csak azt vegyük el, amit azért ad Isten kegyébõl, hogy megéljünk. A földünk, a házunk, vagyonunk és minden tulajdonunk a Legfelsõbb Úré, bár tévesen azt gondoljuk, minden az enyém. A környezetet úgy kell óvnunk, mint ami nem a mienk, hanem Isten tulajdona, ez biztosítja, hogy még sok éven át kielégíti a szükségleteinket, és még sok jövõ nemzedékét.

 
< Előző   Következő >
Blog
Govinda világa
Govinda vegetárius konyhája
Krisna
Civil Rádió mûsoraim
A KANÁL FORRADALMA
2011 év archívuma
2010 év archívuma
2009 év archívuma
A Kanál forradalma
Mi is ez?
A Forradalom receptjei
Felhívás
A Kanál forradalma program manifesztuma.
Változtasd meg a világot étkezés által!
A mozgalom eszmeisége
Az Év Vegetáriánusa díj átadása a Vegetáriánus Fesztiválon
Lénárt Gitta elõadása a nyers étkezésrõl - Balástya
VIDEÓ FILMEK
Ételek készítése
Lelki zene
Vegetarizmus
Elmélete
Vegetarizmus I
Vegetarizmus a Védákban
Hires emberek véleménye
Vegetarizmus II
A szent étel hatalma
A legfõbb fûszer
Vegetarizmus a vallásokban
Jóga és egészség
A konyha és a kultúra kapcsolata.
Paramadvaiti Swami - Vegetarizmus
Az ételed és hangulatod
VEGETÁRIÁNUS FÕZÕVERSENY
Az Év vegetáriánusa
Keresztelõ Szent János - vegetarizmusa
Biblia és vegetarianizmus
A baba elsõ gabona étkeztetése!
Receptek
Levesek
Brokkoli csicseriborsóval
Fõtt ételek
saláták
Cékla krém
Spenótos csicseriborsó
Zabpehely lepény
Sütõtök halava
Fügés halava
Lencse és spenót
Ízletes ebéd
Joghurtos kínai kel saláta
Nyers körte csatni
Okrás ételek
Nyers ételek
Csicsóka tyúkhúr saláta
Nyers sütõtök saláta
Csoda golyók - nyersen
Cékla pástétom
Nyers brokkoli saláta
Nyers paradicsomleves
Pikáns sütõtök.
Kelbimbó saláta
Kolbászos burgonya
Kemencében sült kenyérlángos
Tofus sütõtök
Nyers sárgarépa saláta.
Sárgarépa saláta
Bodzavirág saláta
Kámforos tápióka
vadkomló hajtása
Természetes élet
Ájurvéda és az étel
Az együttérzés útja
Ájurvéda és allopátia
Életem az élelem? I-rész.
Életem az élelem? II-rész.
Életem az élelem? III-rész.
Jótanácsok minden napra
Bolíviai törvény deklarálja a Földanya jogait!
A pitypang nem gyomnövény.
Programok
Program ajánló
Ételosztás hajléktalanoknak
Govinda - Süti Program
Kukta - Mustra
Hajléktalanok napja a Tilos Rádióban
Ételosztás Mikuláskor és Karácsonykor
Vegetárius ételosztás hajléktalanoknak
Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja
Torta program
Ne vegyél, cserélj
Ne vegyél, cserélj!
Sajtkukac park - hamburger õrület
Majálisi gyros ételosztás
Gyerekeknek
Nemzetközi jógatalálkozó
Világvallások találkozója
A rendezvényrõl
A program
A médiában
A találkozó képei
Ezoterika
Visszatérés a halálból
Misztikus erõk
A mai kor- régi jövendölés
Medítáció
Az odaadás imája
Az élet törvénye.
Kitekintõ
A perui Truly Asram
Kultúrák találkozása
Bánk Bán motívum a Mahabháratában
Csipkerózsika Grimm meséiben és Indiában
Guliver utazásai és a Mahábhárata
Özönvíz a Mahábháratában
A Bhavisja purána és a Genezis
A galamb
Képregények
Az önteltség