Kérdés: Mit javasolsz a bhakták közötti bírálat ellen, akár a missziójukon belül, akár más missziók tagjaival szemben?

Guru Mahárádzs: Minden dicsõséget a vaisnava alázatnak és lelki tanítómestereinknek.

Én is úgy érzem, hogy javítani kellene a kapcsolatokat az emberek és a vaisnava missziók között. A Kali jugában ritkán fordul elõ, hogy igazán értékeljék mások hitét és munkáját. Megdöbbentõ, hogyan milyen keményen bánnak egymással. Úgy tûnik, hogy a régi hibák soha nem évülnek el. A legtöbb jogrendszer még az igazán súlyos hibákat is megbocsátja, ha az illetõ hosszabb ideig nem követett el hibát.

Ha bírálom azokat, akik másokat nyíltan bírálnak, én is elkövetem ugyanazt a hibát. Mit tegyünk? Milyen álláspontra helyezkedjünk, hogy pozitív, építõ jellegû kapcsolatokat tarthassunk fenn másokkal, akkor is, ha azok között kölcsönös és egyoldalú, kritikus kapcsolat lenne? 

El sem tudom képzelni, hogy értik ezt, amikor a Siksásztakam 3. versét olvasom, amikor látom, hogy az emberek milyen durván juttatják kifejezésre, jelenlegi vagy múltbeli helytelen dolgokat. Ezt biztosan azért engedi meg Krisna, mert mindenfelé el akar küldeni bennünket, hogy prédikáljunk. Egyes bhakták még a prédikálás nevében is lekicsinylik azt a nehéz munkát, amit mások a szolgálatban végeznek. Elgondolkodhatunk rajta, az-e a megoldás, hogy elbújunk, elkerüljük, nem is akarjuk látni azokat, akik ilyen kritizálós kapcsolatokba keveredtek? Vagy tartsuk a kapcsolatokat csak egy olyan szinten, amelyen mindent figyelmen kívül hagyok, amit nem szeretek meglátni vagy meghallani, mintha az egyáltalán nem is létezne, és csak azt tartsam szem elõtt, hogy mennyire értékelem a vaisnavát?

Nagyon is úgy érzem, hogy minden kritikát és megosztást Isten akar, csak azért, hogy nagyobb felelõsséget vállaljunk a prédikálásért, hogy szeretetteljes családokat alapítsunk, inkább mit hogy azzal vesztegessük az idõt, hogy azok fogyatékosságairól beszéljünk, akik megpróbálnak tenni valamit.

Biztos, hogy Srila Prabhupáda rámutatott néhány fontos példára ezzel kapcsolatban. Neki pl. nagyon jó kapcsolatai voltak különbözõ hittestvéreivel, még akkor is, ha azok különben rossz kapcsolatban voltak egymással. Arra is rámutatott, hogy mi ne kritizáljuk az õ hittestvéreit, még akkor sem, ha ezt õ valaha megtette.

Végül is, ezek a nagy lelkek mindannyian olyan sokat tesznek az Úr Csaitanja mozgalmáért. Még azok is, akik kapcsolatai gyakran feszültek, néha sértõeknek vagy nagyon kritikusoknak tûnnek, kiadják a csodálatos vaisnava könyveket, vaisnava asramokat nyitnak, segítik az új nemzedékeket, új bhaktákat hívnak, segítik azokat a bhaktákat, akik valamilyen oknál fogva elvesztették a hitüket, új utakat találnak, hogy mindenhová elvigyék Maháprabhu üzenetét, prédikálnak az Interneten, és olyan sok más, csodálatos módon imádják a Legfelsõbb Urat.

Ha Krisna elégedetlen, biztos, hogy valamilyen módon meg is mutatja. Néha valakit arra indíthatnak a körülmények, hogy félreértse a másik szándékát. Gyakran kapunk téves információkat harmadik féltõl, vagy lehet, hogy eltúlzottan reagálunk, anélkül, hogy elõbb megkeresnénk az elsõ kézbõl származó bizonyságot. Vagy elfelejtjük, hány millió ember van, aki nem ismeri Krisnát, és inkább rájuk kellene koncentrálnunk, mintsem hogy egymást fürkésszük.
Milyen sok csodálatos dolgokat tettek az évek folyamán ezek a nagy bhakták, pl. Srila Prabhupáda, Bhaktisziddhánta tanítványai, és tanítványainak a tanítványai. Ha fel akarnám sorolni, milyen sok csodálatos szolgálatot tettek a világnak, az megtöltene egy könyvet. 

Az egyik misszió neheztelõ tagjai néha más gurukhoz vagy missziókhoz csatlakoznak. Itt megvan a komoly összetûzések esélye. De ez nem igazán új probléma. Gondolom, idõtlen idõk óta akadtak olyanok, akik nem érezték jól magukat, és tovább léptek, hogy másutt keressék a szerencséjüket. Hogy ez megérte-e nekik vagy sem, az a lelki fejlõdésükben vagy stagnálásukban tükrözõdik.

Ami engem illet, úgy döntöttem, hogy nagyon óvatos leszek. Egy bhaktát túldicsérni még mindig kevésbé veszélyes, mint ennek az ellentéte. Barátaimnak néhány útmutatást ajánlok:

1. sose kárhoztass más vaisnavákat
2. tiszteld mindazokat, akik régebben állnak ellen maja kísértéseinek, mint te, nem is beszélve azokról, akik egy nálad idõsebb nemzedékhez tartoznak
3. ne engedd meg az elmédnek, hogy másokban hibát találjon, csak azért, hogy még jobban megindokolja hamis felsõbbrendûségi érzésedet
4. ha valaki megzavarja a lelki életedet, próbáld elkerülni az összeütközéseket; térj ki az útjából; távolból ajánld fel neki a tiszteletedet
5. azokkal tarts fenn szoros kapcsolatokat, akik nem bírálnak másokat, akiket teljesen elfoglal az, hogy másoknak segítsenek a lelki fejlõdésben
6. sose vedd semmibe azokat az erõfeszítéseket, amelyeket mások tesznek a Krisna-tudat terjesztéséért
7. ne ítélj meg más prédikátorokat vagy missziókat csak azért, mert más prédikáló stílusuk van, mint a te missziódnak
8. mindig kérd az összes vaisnavák kegyét
9. ne hagyj figyelmen kívül senkit, aki õszintén keresi az igazságot
10. ne érezd felsõbbrendûnek magadat a másiknál, akit nem értesz
11. mindig maradj barátságos, még akkor is, ha valaki helytelenül viselkedik; inkább kerüld el a konfliktusok súlyosabbá válását, beszéld meg egy fejlettebb vaisnavával, hogyan lehetne megoldani azt a helyzetet

Ne felejtsétek el, a Kali jugában valaki még akkor is megpróbál viszályt szítani, ha te magad el akarsz kerülni minden veszekedést.

Elõször gondolkodj, imádkozz, gondolkozz megint, keresd az isteni intuíciót, gondolj a Gurudévádra meg arra, hogy mit tenne õ ebben a helyzetben. Most cselekedj – sok szerencsét.

Mielõtt levelet vagy bármit írnál egy nyilvános fórumra, mutasd meg azt az írást a lelki vezetõdnek. Kérdezd meg magadtól: kedvezõ ez a magam vagy mások számára a bhakti fejlesztésében? Nem teszek feleslegesen boldogtalanná valakit, aki ezt elolvashatja? Nem lenne-e jobb elõször valami más módon tisztázni a félreértéseket azzal a másik személlyel vagy helyzettel, mielõtt a nagyközönség elé viszem?

Ne ártsd bele magadat más vaisnavák közötti konfliktusba, kivéve, ha felkértek, hogy segíts a békéltetésben. Ne ismételd el a gurud szavait, ha egy hittestvérét bírálta, mivel õ megteheti, neked azonban megtiltotta. Ha a gurud megbocsátott valamilyen sértést vagy akármilyen tévedést, ne légy okosabb nála, ne csinálj új problémákat a múltbeli dolgokból.

Vigyázz rá, ha egy másik guru tanítványaival kerülsz kapcsolatba, tõled csak ösztönzõ szavakat halljanak, amelyek megerõsítik õket a hitben. Ha valamilyen oknál fogva nem így érzel, vagy nem tudsz ilyen nagylelkûen cselekedni, akkor kerülj el minden kapcsolatot. Akit a tanítványai elfogadtak vaisnava ácsárjának, azt egyedül maga a Legfelsõbb Úr ítélheti meg. Minden felosztás – jobb és rosszabb guruk – csak sebzett szíveket és boldogtalan kapcsolatokat hoz magával.

Ha úgy érzed, hogy egy vaisnava megsértett, vagy másokat sért a helytelen magatartás, ne felejtsd el, hogy van egy magasabb irányító. Csak menj el arról a helyrõl. Tájékoztass egy magasabb vaisnavát, keresd tovább és szolgáld a legfelsõbb igazságot. Mindig gondolj arra, hogy néha olyan isteni személyek, mint Nárada Muni vagy akár maga Srí Krisna is teremtenek konfliktusokat, valakit zavarba ejtenek vagy megfosztanak a presztízsétõl, hogy gyarapítsák az isteni missziókat, és hozzájáruljanak egyéni fejlõdésünkhöz.

Néha ilyen Vaikuntha-jellegû konfliktusok nélkül csak együtt maradnánk, élveznénk a szép Harikathát és a kírtant, nem is törõdnénk az abhakták szenvedéseivel. Krisna néha megszid egy bhaktát, lehet, hogy valaki elveszti rangos pozícióját, mint prédikáló vezetõ, szannjászi vagy akár lelki tanítómesteri szolgálat.

Ez sok bhaktának nagy boldogtalanságot okozott. És a reakciójuk is természetes, még akkor is, ha helytelennek látszik. Gyakran fájdalmas felnõni. Olyan sok leckét kell megtanulnunk. És a Krisna-tudatos kultúra annyira új a nyugati világban. Minden tapasztalat vagy kultúra támogatása nélkül. Rendjén való, ha néha kissé problematikus.

A vaisnavák kegye. Ez minden, amit magamnak kívánok. Számomra ez a minden. A bhakták nélkül végem lenne. Reménytelenül elvesznék a kéjvágy, harag és kapzsiság világában. Kérlek benneteket, hagyjátok figyelmen kívül a hibáimat, adjátok meg szolgálatotok és a társulás áldásait. Kérlek benneteket, imádkozzatok Krisnához ezért az érdemtelen lélekért és törekvéseiért.

Egy út mindig jó. Még ha rossz állapotban van is, ki lehet javítani. A vaisnava missziók olyanok, mint az út. Egy idõ után általában tönkremennek. Nem ezek a cél. De segítenek, és az embereknek gyakran szükségük van rájuk, hogy a célt elérjék. Missziók, intézmények, családok, röviden, az osztozkodás, együtt élés más egókkal és érdekekkel, szoros közelségben – ez gyakran fájdalmas tapasztalat.

De ez a mi bölcsõnk. A mi helyünk, hogy felnõjünk és tanuljunk. Szeretett fivéreink és nõvéreink, nagybátyáink és nagynénéink, apánk, nagyapánk és ugyanannak a családfának a többi ágai. Ami itt van, az jó, még akkor is, ha pillanatnyilag rossz. Egy vak nagybácsi jobb, mintha nincs nagybácsi. Egy sértõ fivér jobb, mintha egyáltalán nincs fivérünk. Egy hibás misszió jobb, mintha nincs misszió.

A szeretet azt jelenti, hogy el tudjuk viselni mások hibáit. Vaisnavizmus annyi, mint harmonizálni az eltéréseket, elvégezni a megfelelõ kiigazításokat. Az abszolútban mindent lehet harmonizálni, és ez meg is fog történni. Ez valamennyi vaisnava misszió története, és ez így is fog maradni a mi közvetlen közelségünkben, és az utánunk jövõ nemzedékekben.