Ni, itt megyen
Gertrúd, az öccse kinek kontár vala
Melinda elszédítésében ? Ottó!

Csak a neveket kellett behelyettesíteni. Az egyik oldalon a kevély királynõ és az öccse, akik megszokták, hogy minden kívánságuk azonnal teljesül ? a másik oldalon kiszolgáltatott helyzetben levõ feleség, férj, kit elszólít a kötelesség.

Draupadít azonban más fából faragták, mint Melindát. Melinda tapasztalatlan, és annyira együttérzõ, hogy Ottó talán nem is reménykedik indokolatlanul. Draupadí azonban nem falusi magányból került a királyi udvarba. Nagy birodalom királyának lánya. Tiszta és nemes, de felismeri a hatalmi viszonyokat és a cselvetéseket. Melinda enged a csábításnak, aztán elveszti az eszét, vádaskodik, és végül áldozatul esik Ottó bosszújának. Draupadí csak színleg enged. Odahívja Kícsakát éjfélre a táncterembe; a találkozón azonban nem õ jelenik meg, hanem a testi erejérõl különösen híres Bhíma. Szerelmes asszony helyett szálfatermetû harcos várta az erõszakos udvarlót, és egy-kettõre végzett vele.

Nehéz elgondolni, hogyan reagált volna Bánk, ha Melinda így szól: Nem tudom lerázni ezt az Ottót. Végül is a királynõ udvarhölgye vagyok, õ meg az öccse, hogyan mondjak nemet? Légy szíves, ma éjjel te várd õt a hálókamrámban, egy jó éles karddal.

Bánk valószínûleg tépelõdni kezdett volna:

Mi
Szükség setétben bódorogni??
Nem
Fog-é kiömleni az ártatlanok
S felebarátjainknak vére is? ?
Nem, magyarok! Soha
Azt tenni nem fogom?
A vérekbe
Az életekbe forró ösztönöm
Markolni nem kíván, se játszani?
Ha még késõ nem vólna, ó
Angyal! Szerezd meg üdvösségemet.

Amikor aztán megtörténik a baj, Ottó kétségbeesetten könyörög segítségért, egy pillanatra azt gondolja, nagyon hõsies lenne az öngyilkosság, aztán mégis gyáván elmenekül, és ott áll bosszút, ahol a legkönnyebb: felgyújtja Bánk vidéki kastélyát, Melinda is odavész a tûzben. Nem tudjuk meg, hogy késõbb mi lett vele, Kícsaka azonban ott a helyszínen meghal. Õ maga már nem tervezhet bosszút, csak a rokonai: ráveszik a királynõt, hogy ítélje halálra a szolgálólányt, égessék el a máglyán. A tûz azonban hiába lobban fel, mert Bhíma szétüt a fegyveresek között, és ismét megmenti Draupadít. A tûz, amely Melindával végzett, engedelmesen kialudt, és a bátor Draupadít megkímélte.

Katona József nem ismerhette a Mahábháratát, amelynek teljes fordítása még ma sem jelent meg magyar nyelven. A Mahábhárata azonban nem egyetlen eposz, hanem az egész emberiség történelme. Nincs az emberi életnek olyan alaphelyzete, amelyet le ne írna. És ez jócskán letöri az eredetiségükre annyira kényes szerzõk büszkeségét.

Szilágyi Márta - Rohini d.d.