Mestereim
Bhakti Abhay Narayan Swami
Bhakti Alóka Paramadvaiti Swami
Guru Maharáj tanításai
Szeretet annyi, mint szenvedni másokért
Közös szellem - megosztott szolgálat
A Vaisnava filozófia alapjai.
A mindent átfogó szeretet lényege
Támadás az ártatlanok ellen
A misztikus hagyományok
A Tudatos segítõ
Mondj nemet a televízióra!
A kritikus kritikusa
A karma elfogadása
Az öregség öröme
A gyógyító kör
Jóakarók - avagy vegan vagy nem vegan?
EL KELL FOGADNI AZ ELÕÍRT KÖTELESSÉGET
A templomnak úgy kell mûködnie, mint egy szimfóniának.
Felelõs fogyasztással a Szent Anya védelmében
India
Gondolatok a jógáról
Az õsi India tanítása a környezetvédelemrõl
Királyság a felhõk felett
Járt-e Jézus Indiában?
A környezetvédelemrõl
Gandhi a betegségrõl
Bhaktivinoda Thákura: Comte és az altruizmus
A lelki megtisztulás folyamatai
mantra-jóga
A mala titkai
A szent név alászállása
A hang hatalma
A mantra
Hare Krisna ének
mantra jóga-lelki élet
A hangrezgés
A hang és felszabadulás
Szent Név az Írásokban
A lelki gyógyszer
A Szent Név dicsõsége
A MANTRA MEDITÁCIÓ
Bölcsességek
Newton és a teremtés!
Értelem és szeretet
Gondolatok az életrõl
Istennél jártam
A fény
A farkasok
Az egér és a bölcs
Az indiánfõnök jóslatai
A szögek
Isten vagy fodrász?
Három jótanács
Az emberi kapcsolatok lényege
Gondolatok az életrõl
Az út.
Hogyan viszonyuljunk olyan emberekhez, akik másféle vallási folyamatot végeznek?
Szókratész méregpohara
Nandafalva
Bemutatkozó
Térkép és honlap
Krisna-tudat gyökerei Magyarországon
Aki elkezdte hazánkban
Az elsõ Krisna farm hazánkban
Krisna úttörõi Magyarországon
A lélekvándorlás valósága
Lélekvándorlás
Mi a lélekvándorlás?
Tudatos gyermeknemzés
Ha nem emlékezünk, miért bûnhõdünk
Rossz esetek, jó emberek
Van-e lelke az állatoknak?
Gyógyítás és lélekvándorlás
A lélekvándorlás más vallásokban
Híres emberek véleménye a lélekvándorlásról.
A meg nem született naplója
Olvasószoba
Gondolatok az Egyházakról
Zavartság a vallásokban
Vallás vagy szekta?
A személyiség
A lélek erdete
A Szavak Tündére
Meditáció
A hit
A halál
Az étkezésrõl
Az emberi élet célja
Lelki test a halált követõen
Élet az élet után
Az egészség tudata
Szeretet
Meditálás Istenrõl
Környezetvédelem.
A gazdasági válság alapvetõ oka
A Miniszter vakcinái
Elõírás vagy szívbéli érzés?
A fák tisztelete.
Leszel-e Isten?
Minden atomban?
SZÖVEGES KÉPEK
Vegetarizmus a vallásokban
Éhezés
Ne edd meg
Isteni étel
Erkölcsi érték
Vegetáriánus étkezés
Nem lesz boldog
Kezdölap arrow A galamb
A galamb

Ezt a történetet a nagy indiai eposz, a Mahábhárata mondja el (Udjoga Parva, 9. fejezet). Indra a félistenek királya volt, maga is nagy harcos, mégis rendkívül félt egy másik félistennek, Tvastrinak a fiától. Igaz, hogy ez a fiú nagyon különleges volt: háromfejû, és akkora, mint egy óriás.
Az egyik fejével mindig szent könyveket olvasott, a másikkal bort ivott, a harmadikkal a világot fenyegette. Indra nagy nehezen megölte, de aztán úgy találta, hogy még mindig van benne élet, ezért aztán megkért egy arra járó favágót, hogy ugyan vágja már le ezt a három fejet. A Védaolvasó és szómaivó szájból galambok és egyéb szelíd madarak lette, a borivóból verebek, papagájok és egyéb kis madarak, a fenyegetõbõl pedig a ragadozó madarak.

Galamb a vízözönben

Ezt olvassuk a Genezisben (8.6-12):
"És lõn 40 nap múlva, kinyitá Noé a bárka ablakát, melyet csinált vala.
És kibocsátá a hollót, és az elrepült meg visszaszállt, míg a vizek a földrõl felszáradtanak.
Kibocsátá a galambot is, hogy meglássa, vajon elfogytak-é a vizek a föld szinérõl.
De a galamb nem talála lábainak nyugvóhelyet, és visszatére õ hozzá a bárkába, mert víz vala az egész föld színén; õ pedig kezét kinyújtá, megfogá és bévevé azt magához a bárkába.
És várakozék még másik 7 napot, és ismét kibocsátá a galambot a bárkából.
És megjöve õ hozzá a galamb estennen, és imé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földrõl.
És ismét várakozék másik 7 napig, és kibocsátá a galambot,és az nem tére többé õ hozzá vissza."

A Talmud, a judaizmusnak még a Bibliánál is szentebb könyve azt tanítja, hogy Noé maga volt a galamb (Talmud Tract. Chalin. 6.1) Azt is mondják, ez a bizonyíték, hogy Noé azonos a sumer Ziuszudrával, illetve az akkád Utnapistimmel, akik ugyanolyan módon élték túl a vízözönt, mint a Genezis szereplõje. A bizonyíték azonban megvan enélkül az azonosítás nélkül is, hiszen ezek a régi mezopotámiai írások ugyanúgy mondják el a vízözön történetét, mint a Biblia, kivéve hogy elõször a galamb indul el szárazföldet keresni, és végül a holló az, aki nem tér vissza.

A Genezis története ihlette meg Rupert Hallis angol költõt (1915-1960), aki ezt a szellemes verset írta az özönvízrõl:

Rupert Hallis: Az özönvíz hollója

Négyszer tíz napig hullt az esõ, ez
Nem több, mint ma Medárdnak napja után
Csendes esõ, meg néhány zápor,
Mégis a földön akkora lett a tócsa,
Hogy ki se látszott a Nanga Parbat.
Telt az idõ, vagy százötven nap.
Már apadozni látszott a földi tenger,
Végre a bárka megfeneklett.
Mennyire untuk a szörnyû, zárt levegõt!
Fõleg a hal panaszolta, hogy itt bent
Sokkal rosszabb, mint a viharban.
Még a cet sem örült a szûkös ketrecének,
Melyben az elsõ, ostoba nyúlpár
Kétezer kölyke tolongott, a róka
Száz vagy ezernyi porontya között.
Végre a gazdám útra küldött.
Már elapadt a víz, de nem volt
Ennivaló, hát visszatértem.
Gazdám most a galambot küldte, keresni
Szárazföldet. Végre csend van a dúcban.
Még a süketfajd is boldog.
Nem sokáig, mert a galamb
Csõrében olajágat tart, de burukkol.
Kétszeres nagy csoda ez,
Mert az olajfa percek alatt
Nõtt ki a szörnyû tócsa helyén.
Kár volt ennyi vizet lezavarni,
Most is az illúziókat
Vélik jobbnak, mint a valót.
Nem cserélgetem el soha szép feketén
Õrzött tollaim, csalt olajágért,
És a galamb karrierjét
El nem irigylem
.

Galamb a kereszténységben

Hallis egy kicsit tiszteletlenül beszél a galamb "karrierjérõl". Ez a madár mégis óriási karriert csinált a kereszténységben. Se szeri, se száma a szenteknek és vértanúknak, akiket galambbal ábrázolnak. A galamb ott röpköd Szent Gergely pápa válla fölött, a legenda szerint õ diktálta imáit és könyveit. Nursiai Szent Benedek és szent Eulália "lelke" fehér galambként repült az ég felé, a ravennai Severust azért választották meg püspöknek, mert a kellõ pillanatba a vállára szállt egy galamb. A kölni Kunibert püspök egy galambtól tudta meg, hol van eltemetve Szent Ursula. Galambokkal ábrázolják naziansi szent Gergelyt, Fabianust, Mauriliust, Odát, oswaldot, Reginát, Skolasztikát, avilai Terézt, aquinoi Tamást, sõt a 12 apostolt is.


A galamb persze elsõsorban a Szentlelket jelenti, aki megjelenik néha tûz formájában is, aki magával viszi az áldozatot. Az áldozat bemutatója persze jutalmat kap, amit a kereszténységben úgy neveznek, üdvözülés. Az áldozat révén megnövekszik a kegyelem, az áldozat eltörli a bûnöket, hozzásegít a megtisztuláshoz. Ahogyan az Evangéliumban olvassuk: "(Jézus) rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyétek a Szent Lelket: akiknek bûneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak, akikéit megtartjátok, megtartatnak." (Ján. 20.22-23)

A galamb, mint jelkép

A galamb mint jelkép nemcsak a Bibliában jelenik meg, sõt nem is ott jelent meg elõször. A Mahábhárata mondja el a következõ történetet, a sólyomról és a galambról (Vana Parva, 130.21-131.33):

Élt valaha Indiában egy Usinara nevû király, aki nagyon jó ember hírében állt. Indra és Agni elhatározták, hogy próbára teszik. Indra sólyommá változott, Agni galambbá, és lejöttek a mennybõl a földre.
A galamb úgy tett, mintha nagyon megrémült volna a sólyom támadásától, és menedéket keresett Usinara királynál. A sólyom azonban így szólt a királyhoz: - Kedves Usinara, azt mondják, nagyon erényes vagy, és megtartod az isteni parancsokat. Most biztosan nagyon jónak képzeled magad, pedig egyáltalán nem vagy az. Miért tagadod meg az ételt tõlem, aki nagyon éhes vagyok?


- Nagy madár, - válaszolt Usinara tisztelettudóan, - ez a kis galamb nagyon fél tõled, egész testében reszket és nagyon szeretne megmenekülni; ezért keresett védelmet nálam. Hogyan engedhetném át neked, ha már egyszer megígértem neki, hogy megoltalmazom? Nem szeghetem meg az adott szavamat. A szentírások azt mondják: Az, aki megöl egy brahmanát, megöli az emberek anyját (a tehenet), vagy sorsára hagyja azt, akit védelmébe vett - egyformán bûnös mind a három.


- Másról van itt szó, - vetette közbe a sólyom. - A természet rendelésébõl minden élõlénynek táplálkoznia kell. Engem is az étel táplál és tart fenn. Egy ember még hosszú ideig elélhet azután is, hogy valamilyen könnyelmûen tett ígéretet megszegett, vagy cserben hagyta a szeretteit, de étel nélkül nem él meg sokáig. Én bizony még ma meghalok, ha nem ehetek. A feleségem és a gyermekeim sem maradnak életben, ha nem gondoskodom tóluk. Tíz élet vész el, ha ennek az egyetlen galambnak az életét megvéded. Ha két kötelesség összeütközésbe kerül, azt kell teljesíteni, amely kevesebb gondot okoz az élõlényeknek. Ha pedig nincs összeütközés, azt a kötelességet kell választani, amelyik jobban gyarapítja az erényes érdemeket.


- Olyan okosan beszélsz, mintha te magad lennél Szuparna, a madarak királya, - hízelgett a király a sólyomnak. - Nem kétséges, hogy jól ismered a törvénykönyveket. Te azonban csak azért akarod megszerezni ezt a galambot, mert éhes vagy. Lecsillapíthatnád az éhségedet valami más étellel is. Mivel kínáljalak meg? Ha akarod, neked adok egy egész õzet, egy ökröt, egy vaddisznót vagy egy bivalyt.
- Kedves királyom, - mondta a sólyom, - én nem eszem sem õzet, sem ökröt, sem vaddisznót, sem pedig bivalyt. A sólymok a természet rendelésébõl galambokkal táplálkoznak. Ne próbáld megkerülni az örök törvényt, mert ez olyan, mintha felmásznál egy fára, pedig az ágai erejét nem ismered.


Usinara tovább alkudozott a sólyommal: - Neked adom minden vagyonomat, az egész királyságomat, nemzetségem összes kincsét, csak errõl az egyetlen galambról mondj le. Bármit megteszek, amit kívánsz.
- Ha ez így van - mondta a sólyom, - akkor vágj ki egy darabot a saját húsodból, és mérd le a galamb ellenében. Ha éppen annyi húst adsz nekem, amennyi ennek a galambnak a súlya, azzal megelégszem.
- Nagy kegynek tartom, hogy ezt kéred tõlem, - felelte a király. - A saját húsomból adok neked, lemérem a galamb ellenében.


Usinara ki is vágott egy jókora darabot a combjából, lemérte, de úgy találta, hogy a galamb sokkal nehezebb annál. Levágott egy másik húsdarabot, majd még egyet, az egyik húsdarabot a másik után tette a mérleg serpenyõjébe, de a galamb még mindig nehezebb volt. Amikor már egy szem hús nem volt a csontjain, Usinara maga is a mérleg serpenyõjébe lépett.
- Kedves sólyom, az egész testemet neked adom. Érd be vele, bár egyáltalán nem olyan értékes, mint ez a galamb.


Most már elégedett volt a sólyom, és megmutatkozott a valódi formájában: - Usinara király, nem vagyok én közönséges sólyom. Indra vagyok, a félistenek királya, ez a galamb pedig Agni, aki felhozza az áldozatokat a mennybe. Azért jöttünk le hozzád a földre, hogy próbára tegyünk. Kedves királyom, mivel a saját húsodat is felajánlottad, hogy megmentsd azt, aki védelmet kért tõled, örökké híres leszel ezen a földön. Ragyogó lesz a dicsõséged, ha pedig elhagyod a testedet, fényes hely vár rád az égben.


Usinara visszakapta a felajánlott húsát, sokkal szebb és fiatalabb lett, mint azelõtt volt. Indra és Agni pedig nagyon elégedetten tértek vissza a mennybe. Hiszen nem minden nap fordul elõ, hogy az emberek valóban olyan jók, mint a hírük.

Nemcsak jelkép a galamb a Mahábháratában, hanem példakép is (Vana Parva, 259-260 fejezetek). Példaképül állít elénk egy Mudgala nevû bölcset, aki "galamb-módra" élt: csak a hónap egyik felében evett rendesen, a másik felében pedig úgy, mint a galambok: magvakat keresett a szántóföldön, és csak azt ette meg, amit véletlenül talált. De akármilyen szegény volt, mindig bõkezûen megvendégelte a látogatóit, mert a feltálalt étel csodálatos módon megszaporodott.

A Rámájana mondja el Adzsajapál király történetét, aki nagyon bölcs és kiváló uralkodó volt. Hatalmas gazdagsága ellenére olyan egyszerûen élt, hogy maga legeltette a kecskéit. Mindenki rajongással szerette õt, emberek és állatok egyaránt.


Rávana, a hatalmas démon éppen akkoriban szerezte meg az uralmat Lanká szigetén. Már minden uralkodót legyõzött és adófizetésre kötelezett, de még õ is tartott egy kicsit Adzsajapál királytól. Egyszer felsóhajtott: - Bárcsak pontosan tudnám, hogy mekkora hatalma van ennek az Adzsajapálnak!
Mandódarí királynõ meghallotta ezeket a szavakat. Éppen a galambjait etette, és hirtelen indíttatásból megszólalt: - Galambok! Ha hûségesek vagytok Adzsajapál királyhoz, ne egyetek a magokból.
A galambok azonnal a szárnyuk alá dugták a fejüket, és hozzá sem nyúltak az eleséghez. Egy galamb azonban nem hallotta meg a királynõ szavait, evett a magvakból, és azonnal elpusztult. A királynõ odafordult Rávanához: - Ez baljós jel. Most láthatod, milyen hatalmas Adzsajapál király.
Rávana persze nem törõdött a figyelmeztetéssel, hanem követeket küldött a királyhoz, és követelte az adót.
Adzsajapál azt mondta nekik, rajzolják bele a homokba Rávana palotáját. Amikor elkészültek, a király fogott egy botot, és eltörölte a rajz egy részletét, majd mosolyogva így szólt: - Menjetek csak vissza Rávanához, és ha romokban találjátok a palotának azt a részét, amelyet a rajzon eltöröltem, mondjátok meg neki, hogy ne követeljen tõlem semmilyen adót. Lerombolom az egész országát anélkül, hogy kitenném a lábamat a palotámból.


A követek visszatértek Lankába, és látták, hogy a palota egy része valóban leomlott. Rávana gondolkodóba esett, és soha többé nem háborgatta Adzsajapál királyt.

Galamb a kozmogóniában

A föld minden táján találkozunk azzal a felfogással, hogy a világ, a föld, vagy legalább egy sziget, tojásból keletkezett. A világtojás kifejezést elõször a Kr e 6. sz-ban használta egy Epimenidész nevû krétai író, tõle vették át a görögök, és így terjedt el a nyugati világban.


A világtojás-elméletnek éppen széleskörû elterjedtsége az, amely a közös eredetre, sõt az elmélet valódiságára utal. Igaz, hogy ez nem mindig egy galambnak a tojása. Egyiptomban néha vadlúdról, Indiában hattyúról beszélnek; elõfordul a régi írásokban kígyótojás is. Az iráni Aveszta a Szaéna madárról beszél, aki vagy sas, vagy sólyom. Európa õsi népei, a pelaszgok egy galambbal hozták kapcsolatba a világteremtést.


A pelaszgok valaha a mai Görögország területén éltek, késõbb mindenütt elterjedtek Dél-Európában, ezért néha azt olvassuk, hogy a dákok és a trákok õsei voltak. Legyõzték Róma és Latium õsi népeit, a siculusokat és a ligurokat, késõbb õket gyõzték le az illirek, iapyx-ok, messapiusok, szabinok, volszkok. A pelaszg befolyás azonban megmaradt, és már a görögök és rómaiak õseit is összefûzte. A pelaszgok indo-európai nép voltak, nyelvük közel áll a védikus szanszkrithoz. (Pl. asaminthos - asman - kõ, dáma - dháman - hajlék, kersas - krsna - fekete.) Nem meglepõ tehát, hogy a pelaszgoknál is megvolt a világtojás-mítosz.


Kezdetben volt a kháosz, mondták a pelaszgok; ami megfelel az indiai megnyilvánulatlannak. A kháoszból kiemelkedett egy isteni lény, a pelaszgoknál Eurünomé, Indiában Brahmá, õk indították el az anyagi világ "teremtését". Nem a semmibõl teremtenek, csak a meglevõt alakítják. Az ég és a föld már megvoltak, Euronümé azokat csak szétválasztotta, aztán táncolni kezdett a õsvizek hullámain. "Megsodorta" az északi szelet, így született Ophion kígyó. Euronümé tovább táncolt, a kígyó azonban nem volt a mûvészetek barátja, csak szexpartnert keresett. Euronümé galamb alakban akart menekülni, de már késõ volt; mint galamb, megtojta a világtojást. Ebbõl lettek a nap, hold, föld, hegyek, folyók, fák, állatok és emberek: az egész anyagi világ.


Hüginosz szerint Euronümé a holdistennõ volt, és csak akkor vált galambbá, amikor már ki kellett költeni a tojást az õsvizeken. A név sokat vándorlót jelent, ami jellemzõ a holdra. Mint Egyiptomban, Mezopotámiában sem volt egységes kozmogónia. Az egyik sumer forrás hasonló történetet mond el, mint a pelaszgok, Euronümét pedig egyenesen galambnak nevezi. Sokkal késõbb, Babilonban a tavaszünnepen drámai formában adták elõ a világteremtés történetét; itt Márduk nem az õsi szörnyeteget hasította ketté, hogy megteremtse az új világot, hanem egy galambot.

Galamb és a félistenek

A galamb nagyon népszerû volt a régi Görögországban. Néhány olimposzi istennõ szívesen jelent meg galamb formában, például Rheia, aki hol galamb, hol hegyi oroszlán alakban parádézott; kultuszában fontos szerepe volt a galambnak és a tölgyfának. A tölgyfának egyébként volt egy külön istennõje is, Dioné, aki egyes történetekben Afrodité anyja. Afroditét sokszor ábrázolták galambokkal.


Számos csillagkép-monda maradt ránk a görögöktõl. Orionról mesélik, hogy nem igen tudott uralkodni az ösztönein, és egyszer még a szûzi Artemisz hét társnõjét is üldözõbe vette. Artemisz éppen nem volt a közelben, különben biztosan lenyilazta volna a vakmerõ vadászt. A lányok azonban nem voltak olyan gyorsak, mint Orion, aki már majdnem utolérte õket. Ekkor az olimposziak megsajnálták a leányokat, galambokká változtatták és föltették õket az égre, mint a Pleiád csillagképet, amelynek Fiastyúk a magyar neve. Igaz, hogy az Orion is felkerült az égre csillagképnek, de nem egyedül, hanem az õt már a földön üldözõ skorpióval együtt. Az Orion csillagkép azóta is retteg a Skorpiótól, és ha már nagyon közel kerül hozzá, akkor egyszerûen láthatatlanná válik.


Görögország legrégebbi jóshelye a Zeusznak szentelt Dodona. Miért éppen itt kezdtek el jósolni? Azt mondják, hogy valamikor az õsidõkben két fehér galamb hagyta el az egyiptomi Thébát. Az egyik Líbiába ment, a másik arra a helyre, amelyet késõbb Dodonának neveztek. Mindkét galamb egy-egy tölgyfára ült le, és közölték, hogy ezentúl õk fogják megmondani a jövõt, Zeusz nevében.


Más kultúrákban is tiszteltek isteni galambokat, például Babilonban gyógyító istenségnek tekintették, és emberi fejjel ábrázolták. Baal galambszárnyakat visel, a szamaritánusok pedig egy galamb formában ábrázolt istenséget imádtak a Gerizim hegyen.

 
< Előző   Következő >
Blog
Govinda világa
Govinda vegetárius konyhája
Krisna
Civil Rádió mûsoraim
A KANÁL FORRADALMA
2011 év archívuma
2010 év archívuma
2009 év archívuma
A Kanál forradalma
Mi is ez?
A Forradalom receptjei
Felhívás
A Kanál forradalma program manifesztuma.
Változtasd meg a világot étkezés által!
A mozgalom eszmeisége
Az Év Vegetáriánusa díj átadása a Vegetáriánus Fesztiválon
Lénárt Gitta elõadása a nyers étkezésrõl - Balástya
VIDEÓ FILMEK
Ételek készítése
Lelki zene
Vegetarizmus
Elmélete
Vegetarizmus I
Vegetarizmus a Védákban
Hires emberek véleménye
Vegetarizmus II
A szent étel hatalma
A legfõbb fûszer
Vegetarizmus a vallásokban
Jóga és egészség
A konyha és a kultúra kapcsolata.
Paramadvaiti Swami - Vegetarizmus
Az ételed és hangulatod
VEGETÁRIÁNUS FÕZÕVERSENY
Az Év vegetáriánusa
Keresztelõ Szent János - vegetarizmusa
Biblia és vegetarianizmus
A baba elsõ gabona étkeztetése!
Receptek
Levesek
Brokkoli csicseriborsóval
Fõtt ételek
saláták
Cékla krém
Spenótos csicseriborsó
Zabpehely lepény
Sütõtök halava
Fügés halava
Lencse és spenót
Ízletes ebéd
Joghurtos kínai kel saláta
Nyers körte csatni
Okrás ételek
Nyers ételek
Csicsóka tyúkhúr saláta
Nyers sütõtök saláta
Csoda golyók - nyersen
Cékla pástétom
Nyers brokkoli saláta
Nyers paradicsomleves
Pikáns sütõtök.
Kelbimbó saláta
Kolbászos burgonya
Kemencében sült kenyérlángos
Tofus sütõtök
Nyers sárgarépa saláta.
Sárgarépa saláta
Bodzavirág saláta
Kámforos tápióka
vadkomló hajtása
Természetes élet
Ájurvéda és az étel
Az együttérzés útja
Ájurvéda és allopátia
Életem az élelem? I-rész.
Életem az élelem? II-rész.
Életem az élelem? III-rész.
Jótanácsok minden napra
Bolíviai törvény deklarálja a Földanya jogait!
A pitypang nem gyomnövény.
Programok
Program ajánló
Ételosztás hajléktalanoknak
Govinda - Süti Program
Kukta - Mustra
Hajléktalanok napja a Tilos Rádióban
Ételosztás Mikuláskor és Karácsonykor
Vegetárius ételosztás hajléktalanoknak
Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja
Torta program
Ne vegyél, cserélj
Ne vegyél, cserélj!
Sajtkukac park - hamburger õrület
Majálisi gyros ételosztás
Gyerekeknek
Nemzetközi jógatalálkozó
Világvallások találkozója
A rendezvényrõl
A program
A médiában
A találkozó képei
Ezoterika
Visszatérés a halálból
Misztikus erõk
A mai kor- régi jövendölés
Medítáció
Az odaadás imája
Az élet törvénye.
Kitekintõ
A perui Truly Asram
Kultúrák találkozása
Bánk Bán motívum a Mahabháratában
Csipkerózsika Grimm meséiben és Indiában
Guliver utazásai és a Mahábhárata
Özönvíz a Mahábháratában
A Bhavisja purána és a Genezis
A galamb
Képregények
Az önteltség